Csak fémvizsgálatoknál szerepel. Az alakváltozási sebesség az alakváltozás adott sebessége a próbadarab párhuzamos részén. A vizsgálat nyúlásszabályozással zajlik. A specifikus alakváltoztatási sebesség a vele megegyező keresztfej sebességre úgy számítható át, hogy az alakváltozás sebességét meg kell szorozni a próbadarab mérőhosszával (párhuzamos). Például, egy percenként 1%-os nyúlás a 100 mm párhuzamos hosszal rendelkező próbadarabon a keresztfej 1 mm/perc sebességét eredményezi. A fémvizsgálat kiszámol egy megfelelő sebességet, ami jó közelítése az alakváltozási sebesség célértékének, és eszerint szabályozza a keresztfej sebességét a vonatkozó felfutás alatt. Az elért aktuális alakváltozási sebességet a próbadarab megfelelősége befolyásolja. Az alakváltoztatási sebesség számítása: Alakváltozási sebesség * Párhuzamos hossz = Pozícióváltozás sebessége
Ez a számítás csak a feszültség-alakváltozási görbe maradó alakváltozási (vagy megfolyási) tartományában érvényes, ahol a keresztfej elmozdulásának nagy része a próbadarab maradandó alakváltozására fordítódik. Mivel az elmozdulás sebessége a teljes felfutás alatt fix és a lehetséges megfelelőségi tényezők tekintetbe vétele nélkül lett kiszámítva, a módszer használata a teszt rugalmas részén nem javasolt. Mivel az alakváltoztatási sebesség csak a vizsgálat maradó alakváltozást mutató tartományában megfelelő, szabályozási módként csak a Ramp 2 (2. felfutás) vagy a Ramp 3 (3. felfutás) alatt célszerű kiválasztani.
Ha az alakváltoztatási sebességet a vizsgálat rugalmas részén szeretné alkalmazni, határozottan javasoljuk, hogy akkor inkább az adaptív alakváltozási sebességet mérje elektromechanikus rendszereken nyúlásmérővel, vagy szervohidraulikus rendszereken nyúlásszabályozással. Az alakváltoztatási sebesség mérésének fő előnye, hogy nyereségértékeket nem kell beállítani, mivel a mérés alapvetően pozíció-szabályozással működik, így nyúlásmérőre nincs szükség. Ugyanakkor, ha nagyon pontos alakváltozási sebességértékek szükségesek, használja az adaptív alakváltozási sebesség, vagy a Strain 1 (1. nyúlás)/Strain 2 (2. nyúlás) szabályozást. Mindkét eljárás figyelembe veszi a nyúlásmérőtől érkező visszacsatolást. Megjegyzés: Mivel a vizsgálat nyúlásszabályozással zajlik, a nyúlás kiszámításához alkalmazott mérőhossz a próbadarab párhuzamos hossza, nem pedig a nyúlásmérő berendezés mérőhossza.