Csak fémvizsgálatoknál szerepel. Az alakváltozás sebesség-szabályozással egy külső visszacsatolást használó szoftveres algoritmus, ami az aktuális adatokat figyelve, a rugalmas nyúlás érzékelő adatai alapján úgy módosítja a pozícióváltás sebességét, hogy elérhető legyen a felhasználó által megadott rugalmas nyúlás. A szoftver sebesség-szabályozó funkciója jóvoltából a próbadarab alakváltoztatási sebessége előre meghatározott szintre szabályozható. A funkció olyan anyagokhoz készült, amelyek zökkenőmentes, folyamatos alakváltozási jellemzőket mutatnak a rugalmassági tartományban, ilyenek például a fémek vagy a félrideg műanyagok. A legtöbb ilyen anyag érzékeny az anyagvizsgálat során alkalmazott alakváltoztatási sebességre, ezért kívánatos (és néha kötelező) szabályozni, de legalább is korlátozni azt. Az aktuális maximális szabályozható alakváltozási sebesség függ a próbadarab jellemzőitől és az alakváltoztatási sebesség pontossági követelményeitől. Minél alacsonyabb a próbadarab merevsége és minél lépcsőzetesebben kezd megfolyni, annál nagyobb alakváltozási sebesség alkalmazható.
Az Instron elektromechanikus vizsgálóberendezéseinél normál esetben a keresztfej elmozdulása (azaz a sebessége) a pozícióvezérelt szervo-visszacsatolás jóvoltából egyenletes. A vizsgáló rendszer és a próbadarab karakterisztikája miatt a keresztfej állandó sebessége nem feltétlenül eredményez folyamatos alakváltozást a próbadarabban, ami különösen a megfolyási tartományban igaz. Ezért van szükség az alakváltozási sebesség szabályozására. Sebesség-szabályozásos üzemmódban a szoftver a kívánt sebesség fenntartásához folyamatosan módosítja a keresztfej sebességét. A nyúlásmérő folyamatosan figyeli a próbadarab aktuális nyúlásának mértékét, a szoftver pedig kiszámítja azt a sebességet, amivel a keresztfejnek a vizsgálat során haladnia kell a kívánt mérték eléréséhez. A keresztfej sebessége az anyag megfolyásának közelében csökken, hogy fenntartható legyen az állandó alakváltoztatási sebesség, máskülönben a keresztfej elmozdulásának nagy része maradó alakváltozást okozna.
A sebesség-szabályozásos üzemmód csak monoton (egyirányú) vizsgálatokra lett kifejlesztve, nem alkalmas az alakváltoztatási sebesség szabályozására olyan átmeneti hatások esetén, mint például a felső vagy alsó folyáshatár, esetleg folyásmegszakadási jelenség.