Egy anyag azon tulajdonságának jelzőszáma, amivel helyreáll a torzulása összenyomhatósági és helyreállási vizsgálaton (ASTM F-36), terhelési vizsgálaton (ASTM D-621) és képlékenységmérő vizsgálaton (ASTM D-926). Az összenyomhatósági és helyreállási vizsgálaton általában az összenyomással együtt kerül feljegyzésre, és százalékban adják meg. A kiszámításához a visszanyert vastagság és a terhelés alatti vastagság különbségét elosztják az eredeti vastagság és a terhelés alatti vastagság különbségével. A terhelés alatti alakváltozás vizsgálatban azt jelzi, hogy milyen mértékben áll helyre a nem rideg műanyag, miután hosszabb ideig magas hőmérsékleten történő nyomásra létrejövő torzulásnak volt kitéve. Az értéket százalékban adják meg, a kiszámításához a különbséget a terheléselvétel után 1-1/2 órával visszanyert magasság és a 3 óra elteltével visszanyert magasság különbségét elosztják a terhelés alatti magasság értékével. A képlékenységmérő vizsgálatban ez azt jelzi, hogy milyen mértékben áll helyre az elasztomer megemelt hőmérsékleten kapott nyomóterhelés után. Ez a képlékenységi számnak, a visszanyert magassággal csökkentett értéke.