Eljárás annak meghatározására, hogy egy adott anyag miként viselkedik hirtelen bekövetkező igénybevátelre: hajlító, feszítő vagy csavaró. A mért mennyiség rendszerint az az energia, amit a próbadarab a töréssel elnyel, amikor egy ütés hatására eltörik, lásd például a Charpy-féle ütővizsgálatot, az Izod-ütővizsgálatot és a húzásos ütésvizsgálatot. Néhány ütővizsgálatkor egyre erősödő ütéseket gyakorolnak a próbadarabra, mint például a labdaejtő ütővizsgálaton. A becsapódási ellenállást és szkleroszkopikus keménységet roncsolásmentes ütővizsgálatokkal határozzák.
Miért fontos?
Az ütésállóság az egyik leglényegesebb tulajdonság melyet tervezéskor figyelembe kell venni, és kétségtelenül a legbonyolultabb a mérése. Az alkatrész ütésállósága a legtöbb alkalmazásnál az üzemi élettartam kritikus jellemzője. Napjainkban a termék biztonságával és megbízhatóságával kapcsolatos különféle problémák tekintetében ez a jellemző egyre fontosabbá válik.
A tervezőnek meg kell határoznia
- az alkatrész élettartama során a várható becsapódási energiák mértékét
- az energiát szolgáltató becsapódás típusát, majd
- ki kell választania azt az anyagot, amely ellenáll ezeknek az igénybevételeknek adott ideig (élettartam alatt)
Az ütésállóságot befolyásolják az öntéskor keletkezett visszamaradó belső feszültségek, a polimerek iránya, a gyenge pontok (pl. hegesztési varratok, nyílások), valamint az alkatrész geometriája. Az ütésállóságot az adalékok, például a műanyaghoz kevert színezőanyagok is befolyásolják.
Képlékeny vs Rideg Anyagok
A valóságban a becsapódások inkább kéttengelyűek, mint egyirányúak.
Tovább bonyolítják a helyzetet a különböző meghibásodási módok, melyek lehetnek képlékenyek vagy ridegek. A rideg anyagoknál már kis energia is elindíthat egy repedést, ami végül töréshez vezet. Más anyagok különböző mértékben mutatnak képlékenységet. A nagy mértékben képlékeny anyagokat ejtősúlyos lyukasztópróbával (penetráció) vizsgálják; a repedés elindításához és a töréshez viszont jelentős energiát igényelnek.
Számos anyag képes képlékeny és rideg meghibásodásra is, ami attól függ, hogy milyen vizsgálatnak vetik alá, milyen sebességgel hat az erő, és milyen hőmérsékleten történik a vizsgálat. Meghatározható náluk egy képlékeny/rideg átmenet, mely a felsorolt változók módosulásával együtt módosul.